Na kérem!

Megpróbálkozok egy rövid ismertetővel jelenleg éppen festés alatt álló (tipikusan a "hónapok óta előveszem kicsit, festek rajta kicsit, elrakom a fiókba szegényt" kategória) űrmarine mellszobrom arcberendezésének egyik fontos eleme, a borosta ismertetésével.

Előtte viszont tegyünk egy rövidke kitérőt a festéshez általam jelenleg favorizált festéktípus irányába, ami a művészolaj.

Tubusos kiszerelésben kapható, az állaga kb, mint a fogkrém, kötőanyaga a lenolaj (evvel szoktam hígítani is), egyáltalán nem folyik (kivéve ha extrém mértékben van hígítva), használata pedig jelentősen eltér a többi jól megszokott folyós,csepegős festékétől.

Ilyen a festék a keverőpalettán:

Az eljárás lényege, hogy a végleges színként elképzeltnél egy jóval világosabb akril, vagy enamel (humbrol, revell,testors) festékkel alapozunk, majd erre az alapra dolgozzuk fel a keveréssel létrehozott színeket.

A festés kezdeti időszakában a festékek és a rétegek egymással tökéletesen és látható átmenetek nélkül könnyedén összedolgozhatóak-homogenizálhatóak, köszönhetően a kenőcs szerű állagnak.

Ehhez az "összehúzáshoz" semmi másra nincsen szükségünk, mint néhány darab jó minőségű (szőrét nem hullajtó és nem sörteszerű) tiszta és száraz ecsetre.

Made in china, „Olcó ász ecet, nem dlága!!” kategóriájúak nagy ívben kerülendők!

A technika röviden egy példán keresztül.

Tegyük fel, hogy pirosat kívánunk festeni, tehát mondjuk egy világos pirossal alapozunk, lényeg hogy ne művészolaj legyen, hanem inkább egy akril.

Ez azért fontos, mert a művolaj felszedheti az alatta elterülő festéket, de egy ellenkező bázisú festékkel való alapozás megoldja ezt a gondot.

Ennek száradása után elkezdjük felvinni az első réteget nem túl vastagon és ami egy normál piros árnyalat lesz ezt szépen elterítjük, a felesleges festékréteget a tiszta ecsetek használatával (ezeket festékkel való "telítődésük" után cseréljük, különben "húzni" fogják a festéket, mintha boronálnánk a felületet) visszaszedjük úgy, épp csak annyi festéket hagyva a figurán, hogy egy egészen vékony rétegben maradjon vissza a piros szín.

Ezután egy sötétpiros tónust keverünk az alapszínhez valami sötét barnaféleséget adagolva (vagy egyből a barnát bedogozva), amit egy erre alkalmas ecset segítségével belehúzunk a mélyebben fekvő részekbe, majd az alapréteget és a sötét színt finoman és könnyedén egybehúzzuk, egybedolgozzuk.

Kétszeri próbálkozás után érteni fogjátok mire gondolok az összehúzásnál:)

Ezután félretesszük a cuccot 1-2 órára, ezalatt csináljunk valami hasznosat, menjünk el a boltba, simogassuk meg kedvenc barátnőnk/kutyánk/macskánk/furkósbotunk/stb, fejét, majd folytassuk a munkát:)

Láthatjuk, hogy a elsőre felvitt rétegek kicsit már szikkadtabbak, tehát elkezdhetjük felvinni az él fényeket, (amelyek a száradásnak köszönhetően már nem fognak egyből beleolvadni a felületbe) ami az elsőnek használt piros szín fokozatosan világosított árnyalataival történik.

Ehhez javaslom a testszín egy árnyalatának elkészítését (pl. akril megfelelője Flat Flesh), a vörös színeket ezzel a legcélszerűbb világosítani.

Az él fényeket a megfelelő helyeken elhelyezve tiszta ecset/ecsetek segítségével lágyan egybedolgozzuk az alatta lévő színnel.

Az highlighthoz kikevert színt a kiemelkedés teteje felé közelítve fokozatosan világosítjuk (akár az akrilnál) a végén már szinte csak csontszínűt adva hozzá.

Ha jól dolgoztunk akkor egy menetben megcsináltuk szinte az összes fontosabb árnyékolási/élfényezési munkát.

Természetesen a hatás a festék száradása után fokozható, és régebben lepingált munkákat is fel lehet dobni vele.

Az utólagos árnyékolási munkálatokat egy videón fogom szemléltetni, amint sikerül egy erre a célra alkalmas felvevő egységet guberálnom:)

Ezt a festéket mindenkinek ajánlom, aki szereti a szép, tiszta fokozatmentes átmeneteket, de előre figyelmeztetek minden kedves olvasót, hogy ez nem olyan haladós mint az akrilos megoldás!

Nem lehet vele 1 nap alatt százezer darab vitézt lemázolni!

Térjünk hát vissza a borostához..! :)

Az arcot a feljebb ismertetett technikával nagyjából elkészítettem, majd hagytam megszáradni.

(ennek folyamatát egy későbbi írásomban analizálom)

Ilyen lett az első súlyosabb festési roham után:

Ezután kikevertem a borostához szükséges színeket, ami ugye szürke, világoskék, és némi barnás árnyalat hozzáadásával történt.

Többszöri kevergetés és kísérletezés után elkezdtem felhordani a borosta színét az arc felületére, ezt a következőképpen tettem:

Egy vékony ecset segítségével pici, szétmaszatolható foltokban végighimlőztem az arcnak azon részeit, ahol a borostát majdan látni szerettem volna, ezután egy másik tiszta ecsettel finoman széthúztam-szétterítettem a kis festék foltocskákat ügyelve rá, hogy ne legyen túlzottan harsogó a felvitt szín.

Igyekeztem logikusan elhelyezni a szürkésebb árnyalatokat, ahol kellett (a hajlatokban, redőkben) kicsit megerősítve, a kiállóbb arcrészeken pedig vékonyabbra engedve azokat.

Ez pedig az arc a kezelés után:

Természetesen az arc ezzel még nincsen kész, amint lesz rá időm újra haladni fogok vele tovább és arról is be fogok számolni:)

Mindenkitől elnézést kérek írói vénám terjengőssége miatt, mentségemre szolgáljon a tény, hogy szeretném ezt a festési technikát kicsit részletesebben megismertetni veletek!:)