Régebben már, még amikor kiderült, hogy van remény rendszeres játékra, elkezdtem egy Confrontation asztalt építgetni. Mivel elég lassan haladt a dolog, a haverom áthozta az egyik sajátját, amivel még jobban megpecsételte az asztalkám sorsát. Mondhatni befulladt a projekt.

Nemrégiben, egy gyerekkel nehezen átvészelhető, unalmasnak ígérkező délután, az az ötletem támadt, hogy bevonom a 4 éves fiamat és együtt csinálgatjuk tovább. Nagyon szeret ecsettel maszatolni, itt pedig rengeteg alkalom akad erre. A ragasztóval és festékkel való szabad pacsmagolás lehetősége természetesen azonnal rendkívül lelkes fogadtatásra talált, így a projekt ismét feltámadt poraiból. 

Segédem teljes munkavédelmi felszerelésben itt látható:

Eredeti tervem az volt, hogy egy rétegelt lemezre oldalt léceket erősítek, ezek közé pedig a képeken is látható kék szigetelőlemezből egy akkora darabot vágok, hogy pont kitöltse. Ebből faragtam volna egyfajta enyhe domborzatot, kis patakkal, úttal, ilyesmivel. A kivágásig el is jutottam, ám a faragás meglehetősen nehézkes volt, így abbahagytam. Később aztán módosítottam az eredeti elképzelést és a lemezt széjjelvágtam kisebb darabokra, amikből szabadon mozgatható terepelemeket alakítottam ki. 

Most így 2010 januárjában ki is publikálom ezt a postot. Az asztal időközben előrébb lépett az egyedfejlődésben, erről azonban majd később írok egy folytatást képekkel :). Azért is aktiváltam ezt a bejegyzést, mert terveim szerint 2010-ben szeretnék ismét haladni a figuráimmal, és arra gondoltam, hogy ezt a haladást itt teszem majd közzé.